Köszönöm, a tegnap végigszenvedett digitális táblákat és digitális tananyagokat "istenítő" IKT roadshow ( jaj, de szép címe egy szipla előadásnak) jó olvasni, hogy más is tud és szeret tanítani technikai kütyük nélkül :)))

Csatlakozom. NÉha még a tábláig sem megyek el, elvégre a tanár is lehet lusta. ;-) Viszont meg szokták érteni.
De láttam már olyan értékelőlapot, ahol egy oldalon át sorolták fel a különböző kütyüket, miszerint betervezte-e, használta-e a tanár. Brrrr.

Szerintem kb. az a különbség a klasszikus oktatás és a távoktatás között, mint a házmester és a közös képviselő között. Elvileg mindkettő ugyanazt a "funkciót" ellátja. Hivatalosan az egyik sokkal "profibb", ugyanakkor pedig a másik működése zökkenőmentesebb.

Ha lecserélik a kapun a zárat hamar feltűnik, hogy a kukásoknak elfelejtettünk adni.
Hamarabb feltűnik, ha az egyik lakásban nem 1 ember lakik, hanem 5.

Az egyik esetben van "gazdája" a háznak a másikban pedig nincs.

Nem arról van szó, hogy nem tetszik a példa, amit írtál, sőt... csak gondoltam írok egyet én is. Hátha van olyan szituáció, amelyikben praktikusabb nem a vibrátorosat elmondani :)

hát, nem tudom..
ha valaki, én igazán szeretek tanítani. és élvezem a kütyüket is. persze, amit körbeülve tanítok, az nem digi. és kréta se. de ami jó, miért ne alkalmazzam? amit begyűjtök magamnak, mint pl. ezt a blogot, miért ne adjam tovább? elő a palatáblával? vándorlegénykedjünk? aztán tegyünk a céh előtt mestervizsgát? ez nem rossz gondolat, hajaz a 7 évente 1 év alkotószabadságra. létezik még?

a hétévente egy év alkotószabadság a waldorfokban van. a gödőllőiben legalábbis biztos. persze nem működik valami jól. de azért van.
nagyon kéne, annyi szent.
technikából ami jó, azt használni kell. annak kell, akinek van kedve hozzá. ez így van rendjén. a példa obszcénsége miatt elnézést kérek, nem értékítélet jellegű a megjegyzés, hanem saját magamról szól.

nincs baj a példával, nagyon szemléletes. az alkotószabadság meg az okt.törvényben volt, és én ismertem is egy embert, aki kivette. :) de a 7 évet akkor se értettem. ha tanítok egy osztályt, az 4 év. 3.-ba, vagy 11.-ben otthagyom őket? vagy hogy van ez?? persze, azóta már jótékony homály fedi az egészet. én is élvezném, egyébként. annyi tapasztalatom összegyűlt békaperspektívából, hogy megérné összegezni, rendszerezni. meg egy kicsit hozzátanulni, szabadon, nem innen-onnan ellopva rá az időt. de nem kéne ennyit álmodoznom, mert ártalmas az egészségre...
legyen nagyon szép szilvesztered, új éved, tartalmas, nyugodt egész éved.
cskati

:)
a waldorfban igazából nyolc után van egy év pihi. az osztálytanítók miután 8 éven keresztül viszik az osztályukat, és átadják mindenféle szaktanárnak, akkor van egy év pihi, ami nem pihi, mert arra megy, hogy összeállítsák az új osztályt, meg segítsenek az új osztálytanítónak az átadásban, meg szakmailag egy kicsit fejlődjenek, meg utazzanak küldföldre meg ilyenek.
a rapülőknek jut eszembe egy száma, amiben az van, hogy "huurá jót nyaraltál, nem baj, kipihened majd a munkahelyeden"

>de arról nem hiszem, hogy bárki meggyőzhet, hogy boldog párkapcsolatot alakíthat ki egy nő egy vibrátorral.
-Háát minden példa sántít. Például a szexnek nincs önmagán túlmutató célja, illetve ami lenne, a gyereknemzés, azt már kiküszöböltük, és tudunk szexet fogamzás nélkül meg fogamzást is szex nélkül. A másik célja a szexnek (amiért pl. a kutyákkal ellentétben nincs az embernek ivarzási ciklustól függő nemi késztetése) pedig pont a párkapcsolat elmélyítése, ami egy vibrátorral tényleg nem működik, de ez az oktatásra hamis analógia, annak ugyanis nem kiemelt célja a tanár-diák érzelmi kötelék erősítése.

A játékok szerintem jobb hasonlat, sőt talán nem is hasonlat, mondjuk az építőkocka nem az "élménypedagógia" analógiája, hanem konkrétan az. Olyan dolgokat tanít meg a gyereknek, amiket verbálisan átadni nem tudunk - nincsen igazából elképzelésünk az ő belső képeiről, olyanokat fedez fel, ami számunkra a trivialitása miatt nem is tudatos valóság, másrészt ha lenne is róla képünk, nem értené a szavainkat, ha el akarnánk mondani.

És a játékokhoz lehet kötődni, még felnőttkorban is előfordul, hogy a munkábó hazatérő ember nekilát birodalmat építeni a Civ-ben vagy mészárolja a nácikat a Call of Duty-ben. A gyerek meg Macival alszik.

A pedagógia, amit Te tanítasz, nem segíthető szemléletes ábrákkal. Ennek a cikknek:
mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=902
az eredeti, nyomtatott változatában volt egy illusztráció, amin szétröhögtem az agyam. Az első rajzon egy ember keresgélt egy réten, ahol mindenféle papírlapok hevertek "tény" "vélemény" "adat" stb. szavakkal rajtuk. A második képen az ember megdicsőült arccal feltart egy lapot, amin a "kulcsadat" szó szerepel, és némiképp sugároz is. Szóval ha elvont gondolatokat szeretnénk képileg elmondani, az elég vitatható eredményt ad. (Említhetném a szentség lebegő karikaként való ábrázolását a vallási képeken...)
A ppt hiánya is érthető, ha nem akarsz vázlatot adni, mert úgy gondolod, hogy a fejekben létrejövő "aha"-élmény a lényeg, a tényanyag elég jól megtanulható a könyvből.
De más tárgyaknál ez nem feltétlenül van így, egy metánmolekulát már mindenképpen fölrajzol az ember a táblára, mert szóban elmagyarázni kissé nehezebb. Ettől még nem csökken a tanár öröme, hogy a diák aha-élményét most egy segédeszköz alkalmazásával érte el. És miért lenne más, ha ehelyett körbeforgat egy 3D-s modellt az aktívtáblán?

Abban egyetértünk, hogy ez önmagában nem forradalmi ugrás, ettől nem ugrik majd az oktatásunk a világ élvonalába, sőt ez igazából ugyanaz az oktatás. Kifejezetten keresni kell a példákat, hogy mi az, ami aktív táblával sokkal hatékonyabban megmutatható, mint mondjuk írásvetítővel, kevés ilyen van.
De már a hagyományos oktatás sem "ahogy az Isten teremtette"-dolog. Az lenne az, ha mindenki maga tanítgatná a saját gyerekét mondjuk írni-olvasni. És ez is a leghatékonyabb, nem biztos, hogy írni-olvasni megtanultam volna még az iskola előtt, ha anyám nem háztartásbeli, és nem foglalkozik velem annyit. De ez társadalmilag túl drága, inkább egy felnőttre bízunk harminc gyereket, így 29 felnőtt csinálhat mást helyette. Ez már nem olyan hatékony, mert mindenki másban tehetséges, ha az egyáltalán, így a tanár, miközben örül, hogy "leesett a tantusz", fél szemmel azt látja, hogy a másiknak még nem, a harmadik meg már nagyon unja magát.
Ha pedig "differenciáltan tanít", akkor kábé a lehetetlenre vállalkozik, mint a szultán, aki elhatározza hogy nem hagyja kielégítetlenül a háremet - néhány technikai segédeszköz nagyot lendít a projekten :-)
A számítógépes oktatás nem annyira személyes, nincsen neki szemöldöke, ám az adott tanulóé száz százalékosan.
Szóval szerintem a tanárt nem helyettesíti a számítógép, távoktatás, de a munkafüzet helyett sokkal jobb.

Zárásképpen egy gondolat kémia szakmódszertan tanáromtól:
"Nem az a lényeg, hogy a tanár hogyan tanít, hanem hogy a diákok hogyan tanulnak".
Szóval az én "orgazmusom" kvázi lényegtelen, én azért kapom a fizetést, hogy a GYEREKEKNEK minél több "aha-élménye" legyen. Hogy aztán ezt önálló tanulókísérletek közben szerzik meg, vagy egy oktatóprogram használata közben, esetleg team-munkában dolgozva pont akkor érti meg, mikor a társának magyarázza, vagy horribile dictu frontális tanári magyarázat közben, az mindegy.
A nehézség persze az, hogy fogalmunk sincs, hogy mi lenne a leghatékonyabb, mindazonáltal hasznos minél több módszert betenni a pedagógiai eszköztárba, nehogy valami csak azért legyen a leghatékonyabb, mert a többihez nem értünk.

tetszik amiket mondasz/mond. imádom, ha valaki elgondolkodik azon amit mondok, és én utána elgondolkodom azon amit ő mond. és tisztában vagyok vele, hogy most bizony segédeszközt vettünk igénybe :)